8600 Siófok
Kele u. 23.
Tel.: 84/311-027
E-mail: ferfok@invitel.hu
Nővérközösség tagjai:
M. Rita, házfelelős
M. Anna
M. Jácinta
A szerzetesrendek újraindulása után Siófokra 1991-ben az akkori városvezetés hívta meg rendünket. Két nővér kezdte meg a munkát, – M. Manfréda és M. Ilona – kezdetben még a plébánián laktak. Munkájuk környezettanulmány készítés, házi gondozás és 1992-től a Városi Népkonyha ellátása volt.
Két és fél év után kaptuk jelenlegi házunkat az önkormányzattól, mellyel máig nagyon jó a kapcsolatunk. Szerződésben foglaltak szerint végezzük apostoli munkánkat. Ezt a Szabályzatunk így fogalmazza meg:
Két és fél év után kaptuk jelenlegi házunkat az önkormányzattól, mellyel máig nagyon jó a kapcsolatunk. Szerződésben foglaltak szerint végezzük apostoli munkánkat. Ezt a Szabályzatunk így fogalmazza meg:
„Szerzetesi intézményünk sajátos, minket a többi apostoli testületektől megkülönböztető karizmája és célkitűzése abban áll, hogy a mindenkori társadalmi és egyházi körülmények figyelembevételével minden lehetőséget, mint Istentől ajándékozott eszközt ismerjük fel és a legszegényebbek szolgálatára használjuk.”
1993. decemberében költöztek a nővérek a Kele utcába, a létszám változó, néha hárman, néha négyen dolgoztak együtt. Engedélyt kaptunk az Oltáriszentség őrzésére, kápolnánkat 1995. február 5-én szentelte Balás Béla püspök úr, Tenger csillaga tiszteletére. A lourdes-i barlang ugyanebben az évben készült el, szentelése szeptember 23-án volt. Szintén ebben az évben történt a keresztfa megáldása, majd ekkoriban adományozta a harangot a Bakonyi házaspár.
Az evangéliumok Jézust nagyon gyakran betegek és segítségre szorulók körében mutatják. Embertársaink számára közösségeink sokszor akkor a leghitelesebbek, amikor a szükséget szenvedők felé fordulnak. Jelenleg a városban négyen teljesítünk szolgálatot, anyja és testvére akarunk lenni embertársainknak, akik részéről bizalommal, ráhagyatkozással találkozunk nap mint nap. A rendelkezésre állás, az ítélkezés nélküli meghallgatás, az észrevétlen segítség – megosztva velük mindennapi gondjaikat és reményeiket – mind arra szolgálnak, hogy terjedhessen Isten országa. A személyes törődés, amellyel megkeressük őket, nagyon fontos számukra és számunkra is.
Az evangéliumok Jézust nagyon gyakran betegek és segítségre szorulók körében mutatják. Embertársaink számára közösségeink sokszor akkor a leghitelesebbek, amikor a szükséget szenvedők felé fordulnak. Jelenleg a városban négyen teljesítünk szolgálatot, anyja és testvére akarunk lenni embertársainknak, akik részéről bizalommal, ráhagyatkozással találkozunk nap mint nap. A rendelkezésre állás, az ítélkezés nélküli meghallgatás, az észrevétlen segítség – megosztva velük mindennapi gondjaikat és reményeiket – mind arra szolgálnak, hogy terjedhessen Isten országa. A személyes törődés, amellyel megkeressük őket, nagyon fontos számukra és számunkra is.
„Valamint a ragyogó aranyszemek az iszapban és a homokban láthatatlanok, de ha lemossuk a salakot, rögtön szemünkbe mosolyog a fényük. Mi is úgy vegyük le a szegényekről az elhagyatottság salakjait, fájdalmas lelki lehangoltságát, és rögtön kigyullad a szemük és fénylik a lelkük.” (P. Oslay Oswald alapító atya)
Amit mi közösségi szinten szolgálatként végzünk akár itt Siófokon, akár máshol (Esztergom, Szécsény) az csendes jelenlét a rászorulók, szegények, betegek, elhagyatottak között. Amit teszünk, nem egy divatos, felkapott, televízióban gyakran mutogatható szolgálat, az emberekért vagyunk abban a közegben, ahol ők vannak. A szolgálatunk nem merül ki a tevékenységben, mosdatásban, bevásárlásban gyógyszerelésben, élelmiszerosztásban, hanem sokkal inkább a hallgatásban, egy érintésben, vigaszban, néha abban hogy ott vagyunk mellette, együtt sírunk és nevetünk. Mégis ami a legfontosabb és a legtöbb, amit adhatunk önmagunkból, hogy a Mi Urunk Jézus Krisztus elé viszünk minden embert, akivel csak a nap folyamán találkozunk. Néha nem is tehetünk mást egy nehéz helyzetben, csak szeretettel jelen vagyunk és Isten irgalmas kezébe helyezzük azt.
„Valamint Jézus az Atya illata, úgy mi is illatai legyünk az Úr Jézusnak. Hivatásuk szerint a nővéreknek a szegényeket lelkileg úgy kell szeretniük, mint az édesanya a lerongyolódott és kiéhezett gyermekét! Szeretetünknek olyannak kell lennie, hogy meglepetést váltson ki a szegényekből.” (P. Oslay Oswald alapító atya)
Szeretettel, Isten dicsőségére végezzük munkánkat, minden napnak megvan a maga „rituáléja”, fiatalabb és idősebb egyaránt nagyon vár bennünket.
Jelenlegi szolgálataink Siófokon: egyedül élő segítségre szoruló idősekhez járunk ki a saját otthonukba. Amiben segítünk az általában a tisztálkodás, bevásárlás, gyógyszeríratás, kiváltás, ügyintézés ügyes-bajos dolgokban. Gyakran egy-egy súlyos beteg vagy haldoklónál vagyunk jelen és segítünk a családnak…
Ezenkívül a tudomásunkra jutó nehéz helyzetbe került családoknak rendszeresen segítünk gyógyszerkiváltásban, iskolakezdési támogatásban (ruha, cipő, tanszerek), tüzelővel és gyakran tartós élelmiszerrel. Évek óta heti- illetve napi rendszerességgel kapunk pékárut és különböző élelmiszereket a Royal pékség és az Élelmiszer Bank jóvoltából. Ezeket az adományokat rögtön a beérkezésük után igyekszünk kiosztani az arra rászoruló embereknek. A kórházban rendszeresen betegeket látogatunk, van egy önkéntesekből álló kis csoport, akik szintén bekapcsolódtak ebbe a szolgálatunkba. Sajnos a Covid-19 járvány miatt a kórházlátogatást szüneteltetnünk kellett, de most már hónapok óta ismét elindulhatott ez a szolgálatunk is.
Rendházunkban is többféle dolog működik: Évek óta helyet adunk különböző csoportoknak, mint az Anonim Alkoholisták (AA), a hozzátartozók Al-Anon csoportnak, a Házas Hétvége mozgalom csoportnak, a plébániai családos közösségnek, a Katolikus Karitász önkénteseinek és a kórházi beteg látogató önkéntes csoportnak. Ezen kívül, ha valaki megkeres, hogy lelki segítségre, vagy egy beszélgetésre volna szűksége előzetesen megbeszélt időpontban tudjuk fogadni.
A mi életünkben fontos a személyes kapcsolat az Istennel, sok nehézséggel, fájdalommal találkozunk így az az idő, amit nem a szolgálatban töltünk számunkra az imádság ideje, amikor letesszük ezeket a terheket és nehézségeket a jó Isten elé. A hivatásunk arra szól, hogy amit teszünk, azt teljes odaadással tegyük, mi nem tudunk minden bajt enyhíteni, megoldani így mind azt amivel találkozunk átadjuk Istennek, aki szeretettel gondoskodik mindenkiről.
Ezenkívül a tudomásunkra jutó nehéz helyzetbe került családoknak rendszeresen segítünk gyógyszerkiváltásban, iskolakezdési támogatásban (ruha, cipő, tanszerek), tüzelővel és gyakran tartós élelmiszerrel. Évek óta heti- illetve napi rendszerességgel kapunk pékárut és különböző élelmiszereket a Royal pékség és az Élelmiszer Bank jóvoltából. Ezeket az adományokat rögtön a beérkezésük után igyekszünk kiosztani az arra rászoruló embereknek. A kórházban rendszeresen betegeket látogatunk, van egy önkéntesekből álló kis csoport, akik szintén bekapcsolódtak ebbe a szolgálatunkba. Sajnos a Covid-19 járvány miatt a kórházlátogatást szüneteltetnünk kellett, de most már hónapok óta ismét elindulhatott ez a szolgálatunk is.
Rendházunkban is többféle dolog működik: Évek óta helyet adunk különböző csoportoknak, mint az Anonim Alkoholisták (AA), a hozzátartozók Al-Anon csoportnak, a Házas Hétvége mozgalom csoportnak, a plébániai családos közösségnek, a Katolikus Karitász önkénteseinek és a kórházi beteg látogató önkéntes csoportnak. Ezen kívül, ha valaki megkeres, hogy lelki segítségre, vagy egy beszélgetésre volna szűksége előzetesen megbeszélt időpontban tudjuk fogadni.
A mi életünkben fontos a személyes kapcsolat az Istennel, sok nehézséggel, fájdalommal találkozunk így az az idő, amit nem a szolgálatban töltünk számunkra az imádság ideje, amikor letesszük ezeket a terheket és nehézségeket a jó Isten elé. A hivatásunk arra szól, hogy amit teszünk, azt teljes odaadással tegyük, mi nem tudunk minden bajt enyhíteni, megoldani így mind azt amivel találkozunk átadjuk Istennek, aki szeretettel gondoskodik mindenkiről.
Isten mindig hív olyan embereket, akik teljesen neki szentelik az életüket és vállalják, hogy azt a gazdagságot, amivel Isten betölti az életüket, és amivel megajándékozza őket, azt másokkal is megosszák. Isten ingyenes szeretetére az a válaszunk, hogy mindazt, amink van, megosszuk másokkal, az időnket, a figyelmünket a kinyújtott kezünket. Ez mindig aktuális, napjainkban különösen is, amikor felgyorsult az élet, mindenki siet, rohan a megélhetését biztosítani, amikor a másikra nincs idő, sok embernek hiányzik a szerető odafigyelés, az a figyelem, ami a magányát enyhíthetné. Gyakran csak annyi kell, hogy valakinek elmondhassa egy teljesen egyedül élő ember, hogy mi van vele, mi a fájdalma és az öröme. Jézus azt mondta ”szegények mindig lesznek veletek”, ezért mindig aktuális a rend küldetése, mivel a testi és lelki szegénység egyaránt jelen van a társadalmunkban.
A kérdés első részére a rendünk kezdeteiről írott résznél megtalálható a válasz.
Napjainkban annyiban változtak a tevékenységi köreink, hogy mások lettek a társadalmi, szociális körülmények, más igények vannak. Nem mindig egyértelmű, hogy ki a szegény, ki az, aki éppen valamiben segítségre szorul. Ma talán az elmagányosodott, magára maradt, lelki ínségben szenvedő emberekről alig tud valaki. Sokkal nehezebb ezt felderíteni, mint amikor valaki pusztán anyagi segítségre szorul.
A városi népkonyhán a családsegítő szolgálattal szegény és rászoruló családoknak, hajléktalanoknak tizenöt évig naponta osztottunk ebédet. Azóta ez megváltozott, most ez teljes mértékben a hajléktalan szállón történik. A kórházlelkészi szolgálatra is van lehetőségünk és nagyon szívesen vagyunk jelen a betegek mellett. A rendházunkban több minden zajlik, mint korábban, akár az önsegítő csoportok, családok segítése, önkéntesekkel való közös feladatok, vagy éppen a hozzánk fordulók személyes segítése.
