Az Egri norma lényege, hogy a szegénységben élő emberekre nem problémaként, hanem a társadalom részeként tekint, ezért a megsegítésüket is rendszerben valósítja meg. Lényeges elemei a szükségletek felmérése, a konkrét segítség megszervezése, folyamatos személyes figyelem és kísérés a rászorulók részére. Ennek a rendszernek a mozgatói voltak a szegénygondozó nővérek, akik egy-egy városban felmérték a rászorulók körét, és megszervezték a személyre szabott segítségnyújtást. Személyes kapcsolatot tartva hosszútávon gondoskodtak a rászoruló emberekről.

Az egri norma 3 pillére:

állam

társadalom

egyház

Feladata, hogy összefogja az adott településen a szegénygondozást: negyedévenként ülésezett, irányelveket, programokat dolgozott ki és összefogta az erőket. Elnöke a Polgármester volt. A Szegényügyi  Hivatal az adminisztrációs ügyeket látta el. Újdonsága volt, hogy azok az emberek, akik eddig sehol sem léteztek, most nyilvántartásba kerültek, a kartotéklapon vezették az adott rászoruló szükségleteit.

feladata volt házról házra járni és a szegények számára gyűjteni. A koldusoknak betiltották a koldulást, helyette természetbeni és anyagi segítséget kaptak. A gyűjtőhölgyek a kerületekre felosztott várost járták. Mindenkinek egy-két kisebb vagy egy nagyobb utca jutott havonta.

– a konkrét szegénygondozói munkát ők végezték. Először környezettanulmányt készítettek, felmérték az igényeket, és annak megfelelően állapították meg a segélyezés módját. Mindenkihez személyesen elmentek, ilyenkor salakhegyek tövéből, trágyadombok aljából, földbe vájt barlangokból, istállókból, kriptákból is szedtek össze embereket. A nővérek szerető gondozása által a szegények visszanyerték emberi méltóságukat.

Menjetek szívesen és tegyétek lelkesen az ország szegényeinek javára, mert a szegénység visszaszorítására több szeretet, mint pénz kell!”  (Dr. Vass József népjóléti miniszter)

1936-ban a 172.000/ 1936. számú BM rendelettel a Belügyminisztérium Dr. Petro Kálmán egri országgyűlési képviselő javaslatára kötelezővé tette az Egri Norma bevezetését az összes városokban és nagyobb községekben Magyar Norma néven.

A Magyar Norma több újítást hozott a magyar társadalomban:

  • összefogta a különféle erőket
  • képes volt felelősségteljes együttműködést megvalósítani az állam, a társadalom és az egyház között
  • az emberi méltóságot kiemelte
  • a háznál történő, személyes szegénygondozást bevezette
  • odafigyelt a „szemérmes” rászorulókra